Ideiglenes változat
MANUEL CAMPOS SÁNCHEZ‑BORDONA
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2024. június 27.(1)
C‑579/23. P. sz. ügy
Cunsorziu di i Salamaghji Corsi – Consortium des Charcutiers Corses,
Charcuterie Fontana,
Costa et fils,
L’Aziana,
Charcuterie Passoni,
Orezza – Charcuterie la Castagniccia,
Salaisons réunies,
Salaisons Joseph Pantaloni,
Antoine Semidei,
L’Atelu Corsu
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Mezőgazdaság – 1151/2012/EU rendelet – Oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) – A »Jambon sec de l’Île de Beauté«, a »Lonzo de l’Île de Beauté« és a »Coppa de l’Île de Beauté« bejegyzése iránti kérelem elutasítása – Az elnevezések bejegyzésre való jogosultsága – Félrevezető utalás a »Jambon sec de Corse – Prisuttu«, a »Lonzo de Corse – Lonzu« és a »Coppa de Corse – Coppa di Corsica« korábbi OEM‑ekre – Az Európai Bizottság által a bejegyzés iránti kérelem felett gyakorolt felügyelet terjedelme”
1. A jelen fellebbezés a Törvényszék 2023. július 12‑i ítélete(2) ellen irányul, amely elutasította a földrajzi árujelzőként való oltalom (a továbbiakban: OFJ) iránti három kérelmet elutasító (EU) 2021/1879 végrehajtási határozat(3) hatályon kívül helyezésére benyújtott keresetet.
2. Az Európai Unió fejlett rendszerrel rendelkezik a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek bejegyzett elnevezéseinek oltalmára.(4) E rendszert 2024. május 24‑től megerősítette, módosította és egységesítette az (EU) 2024/1143 rendelet(5), amely egy egyégesebb rendszert vezet be a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkre vonatkozóan és hatályon kívül helyezi az 1151/2012 rendeletet. Az új, 2024/1143 rendelet nem alkalmazandó a jelen jogvitára, a rendelkezései azonban gyakorlatilag megegyeznek az 1151/2012 rendeletnek a jelen ügyben felmerült kérdéseket érintő rendelkezéseivel.
3. Az 1151/2012 rendelet az Unió egészére kiterjedő közös és központosított oltalmi rendszert hoz létre, úgy az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (a továbbiakban: OEM), mint az OFJ‑k tekintetében.
4. Az OFJ oltalom iránti kérelmek feldolgozása összetett közigazgatási eljárás keretében, a nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság közreműködésével történik.
5. A Bíróság mindezidáig főként az eljárás „nemzeti” szakaszára vonatkozó jogvitákkal foglalkozott. A jelen fellebbezés a Bíróság számára lehetővé teszi annak elemzését, hogy a Bizottság az eljárás „európai” szakaszában mennyiben tagadhatja meg a francia hatóságok által már jóváhagyott OFJ‑k bejegyzését.(6)
I. Jogi háttér: az 1151/2012 rendelet
6. Az (58) preambulumbekezdés kimondja:
„Annak érdekében, hogy az eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek bejegyzett elnevezései megfeleljenek az e rendeletben megállapított feltételeknek, célszerű, hogy az érintett tagállam nemzeti hatóságai megvizsgálják a kérelmeket a nemzeti felszólalási eljárást is magában foglaló minimális közös rendelkezések betartásával. Ezt követően a Bizottságnak is meg kell vizsgálnia a kérelmeket, hogy meggyőződjön egyrészt arról, hogy nem tartalmaznak nyilvánvaló hibákat, másrészt pedig arról, hogy mind az uniós jogot, mind a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli felek érdekeit kellő mértékben figyelembe vették.”
7. A 13. cikk („Oltalom”) értelmében:
„(1) A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
[…]
b) bármilyen visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, még abban az esetben is, ha a termékek vagy szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha a bejegyzett elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a »jellegű«, »típusú«, »eljárással készített«, »hasonlóan készített«, »utánzat« vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;
[…]
(3) A tagállamok megteszik a szükséges igazgatási és jogi lépéseket az adott tagállamban előállított vagy forgalmazott termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (1) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében.
[…]”
8. A 49. cikk („Elnevezések bejegyzése iránti kérelem”) így rendelkezik:
„(1) Elnevezéseknek a 48. cikkben említett minőségrendszerek keretében való bejegyzése iránti kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyeztetni kívánt elnevezésű termékekkel dolgoznak.
[…]
(2) Ha a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, vagy ha a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmet egy adott tagállamban székhellyel rendelkező csoportosulás nyújtja be, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani.
A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az adott rendszer feltételeinek.
(3) Az e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti felszólalási eljárást indít, ami biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és ésszerű határidőt állapít meg, amelyen belül minden, jogos érdekkel rendelkező és a tagállam területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy felszólalással élhet a kérelemmel szemben.
A tagállam a II. címben meghatározott rendszer keretében beérkezett felszólalások elfogadhatóságáról a 10. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alapján, a III. címben meghatározott rendszer keretében beérkezett felszólalások elfogadhatóságáról pedig a 21. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alapján dönt.
(4) Amennyiben a tagállam a beérkezett felszólalások vizsgálatát követően úgy ítéli meg, hogy az e rendeletben foglalt követelmények teljesültek, kedvező határozatot hozhat, és benyújthatja a Bizottsághoz a kérelmezési dokumentációt. Ilyen esetben értesíti a Bizottságot az olyan természetes vagy jogi személyektől érkezett elfogadható felszólalásokról, akik vagy amelyek a (3) bekezdésben említett közzététel időpontját megelőzően legalább öt évig folyamatosan jogszerűen forgalmazták a szóban forgó termékeket és használták az érintett elnevezéseket.
A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen.
A tagállam biztosítja a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás‑változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a tagállamok gondoskodnak továbbá a termékleírás azon változatának közzétételéről, amelynek alapján a Bizottság az 50. cikk (2) bekezdése értelmében meghozza a határozatát.
(5) Ha a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, vagy ha a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmet egy harmadik országban székhellyel rendelkező csoportosulás nyújtja be, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.
[…]”
9. Az 50. cikk („A Bizottság általi vizsgálat és a kifogásolás céljából történő közzététel”) kimondja:
„(1) A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 49. cikk értelmében általa kézhez kapott kérelem megalapozott‑e, és megfelel‑e az adott rendszer feltételeinek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.
A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben szereplő elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját.
[…]”
10. Az 52. cikk („A bejegyzésről szóló határozat”) meghatározza:
„(1) Ha a Bizottság az 50. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesültek, végrehajtási jogi aktust fogad el a kérelem elutasítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2) Ha a Bizottsághoz az 51. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el az elnevezés bejegyzése céljából.
(3) Ha a Bizottsághoz indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, akkor az 51. cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációkat követően, és azok eredményének figyelembevételével:
a) amennyiben a konzultáció során megállapodás született, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján bejegyzi az elnevezést, és szükség esetén módosítja az 50. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy
b) amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktusok útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(4) A bejegyzési aktusokat és az elutasítási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”
II. A jogvita előzményei
11. A jogvita előzményeit a megtámadott ítélet 4‑9. pontja ismerteti, és a következők szerint összefoglalhatók.
12. A „Jambon sec de Corse”/„Jambon sec de Corse – Prisuttu”, a „Lonzo de Corse”/„Lonzo de Corse – Lonzu” és a „Coppa de Corse”/„Coppa de Corse – Coppa di Corsica” elnevezéseket 2014. május 28‑án oltalom alatt álló eredetmegjelölésként bejegyezte három bizottsági végrehajtási rendelet.(7)
13. 2015 decemberében a Consortium des Charcutiers Corses az 1151/2012 rendelet alapján hét, oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) történő bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a francia nemzeti hatóságokhoz. A hét kérelem a felperesek által használt következő elnevezésekre vonatkozott: „Jambon sec de l’Île de Beauté”, „Coppa de l’Île de Beauté”, „Lonzo de l’Île de Beauté”, „Saucisson sec de l’Île de Beauté”, „Pancetta de l’Île de Beauté”, „Figatelli de l’Île de Beauté” és „Bulagna de l’Île de Beauté”.
14. 2018. április 20‑án a ministre de l’Agriculture et de l’Alimentation (mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter), valamint a ministre de l’Économie et des Finances (gazdasági és pénzügyminiszter) hét olyan rendeletet hozott, amelyek jóváhagyták a hét kapcsolódó termékleírást annak érdekében, hogy azokat jóváhagyás céljából továbbítsák a Bizottságnak.
15. 2018. június 27‑én a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) előtt előterjesztett keresetekkel a „Jambon sec de Corse – Prisuttu”, a „Coppa de Corse – Coppa di Corsica” és a „Lonzo de Corse – Lonzu” OEM‑ek termékleírását kezelő szervezet(8) a „Jambon sec de l’Île de Beauté”, a „Coppa de l’Île de Beauté” és a „Lonzo de l’Île de Beauté” elnevezések jóváhagyásáról szóló 2018. április 20‑i rendeletek megsemmisítését kérte. E szervezet megítélése szerint az „Île de Beauté” kifejezés a „Korzika” kifejezést utánozza vagy félreérthetően utal rá, és ily módon e megjelöléseket a már OEM‑ként bejegyzett elnevezésekkel összetéveszthetővé teszi.
16. 2018. augusztus 17‑én a francia hatóságok továbbították a Bizottságnak a korzikai szalámik elnevezésének OFJ‑ként történő bejegyzése iránti hét kérelmet.
17. Ami a „Jambon sec de l’Île de Beauté”, a „Lonzo de l’Île de Beauté” és a „Coppa de l’Île de Beauté” elnevezések OFJ‑ként történő bejegyzése iránti kérelmeket illeti, a Bizottság 2019. február 12‑én és 2020. november 24‑én levelet küldött a francia hatóságoknak, pontosítást kérve különösen ezen elnevezéseknek a bejegyzésre való esetleges alkalmatlansága vonatkozásában.
18. A nemzeti hatóságok azt válaszolták, hogy álláspontjuk szerint a két termékcsoport (azaz a bejegyzett OEM‑ek és az OFJ‑ként való bejegyzés iránti kérelmek) egyértelműen eltérő termékekre vonatkozik, és az elnevezések kellően különbözőe.
19. A Conseil d’État (államtanács) a [„Jambon sec de l’Île de Beauté” (OFJ) elnevezésre vonatkozó] 2019. december 19‑i ítéletével, valamint a [„Coppa de l’Île de Beauté” (OFJ), illetve a „Lonzo de l’Île de beauté” (OFJ) elnevezésre vonatkozó] 2020. február 13‑án hozott két ítéletével elutasította az OEM‑ek termékleírását kezelő szervezet három keresetét.
20. A Conseil d’État (államtanács) különösen úgy ítélte meg, hogy „a felperesek megalapozatlanul állítják, hogy a megtámadott rendelet sérti az [1151/2012] rendelet 13. cikke (1) bekezdése b) pontjának […] rendelkezéseit” (a Conseil d’État [államtanács] három ítéletének 5. pontja).”
21. A korzikai szalámikra vonatkozó, hét OFJ bejegyzési kérelem vizsgálatát követően a Bizottság a 2021/1879 végrehajtási határozatban három elnevezés bejegyzését elutasította. A francia hatóságok által továbbított másik négy kérelmet viszont jóváhagyta.(9)
III. A Bíróság előtti eljárás
22. A Consortium des Charcutiers Corses és több tagja 2022. január 20‑án keresetet nyújtott be a Törvényszékhez a megtámadott határozat megsemmisítése iránt.
23. A Törvényszék 2023. július 12‑én elutasította a megsemmisítés iránti keresetet, és a felpereseket kötelezte a költségek viselésére.
24. A felperesek a megsemmisítés céljából két jogalapra hivatkoztak, mégpedig arra, hogy: a) a Bizottság túllépte hatáskörét, és b) a nemzeti hatóságok és a Conseil d’État (államtanács) kellően bizonyították, hogy a három bejegyzés iránti kérelem megfelel az 1151/2012 rendelet 7. és 13. cikkének.
25. Azok az indokok, amelyek alapján a Törvényszék elutasította a keresetet, a következőképpen foglalhatók össze:
– A Bizottság, amely az 1151/2012 rendelet 52. cikkének (1) bekezdésének megfelelően jogosult megtagadni a kért bejegyzést, ha úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesülnek, nem kötelezhető valamely elnevezés bejegyzésének engedélyezésére, ha úgy ítéli meg, hogy annak a kereskedelemben való használata jogellenes.
– A félrevezető utalás kérdése az 1151/2012 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a bejegyzésre való jogosultság alapját képezi. Az ugyanezen rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett ezen rendelkezés érvényes jogi alapját képezi valamely elnevezés bejegyzése megtagadásának.(10)
– Még ha a nemzeti hatóságok a Bizottsághoz történő továbbítás révén úgy is ítélik meg, hogy a bejegyzési kérelem megfelel az 1151/2012 rendelet feltételeinek, a Bizottságot nem köti e hatóságok értékelése.
– A Bizottság egy elnevezés OEM‑ként vagy OFJ‑ként történő bejegyzése során önálló mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, ugyanis az 1151/2012 rendelet 50. cikkének megfelelően köteles ellenőrizni, hogy a bejegyzés feltételei teljesülnek‑e.
– A korzikai OFJ‑k esetében a Bizottság alaposan megvizsgálta a felperesek kérelmeit.
– A Bizottság nem lépte túl a jogkörét azzal, hogy elutasította a francia hatóságok által továbbított OFJ iránti kérelmeket.(11) A Bizottság eltérő mérlegelési mozgástérrel rendelkezik aszerint, hogy az eljárás első szakaszáról (amelynek során a bejegyzés iránti kérelem azon iratanyagát alkotó dokumentumokat összeállítják, amelyet a nemzeti hatóságok adott esetben megküldenek a Bizottságnak), vagy második szakaszáról van szó (amely a kérelem Bizottság általi vizsgálata).
– Míg e két szakasz közül az első szakaszban a Bizottság csak „korlátozott vagy nem létező” mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, erről szó sincs az elnevezések OEM‑ként vagy OFJ‑ként való bejegyzéséről az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt bejegyzési feltételek alapján hozott határozata tekintetében. Ez utóbbi esetében a Bizottság önálló mérlegelési mozgástérrel rendelkezik.
– A Bizottság nem követett el értékelési hibát, amikor úgy ítélte meg, hogy a három elutasított OFJ a korábbi OEM‑ek által védett elnevezésekre utal, mivel megállapította, hogy a „Corse” és az „Île de Beauté” rokon értelmű kifejezések és ugyanazon földrajzi területet jelölik. A két kifejezés fogalmi közelsége ténylegesen bizonyított.
IV. A Bíróság előtti eljárás
26. A Consortium des Charcutiers Corses és tagjai 2023. szeptember 19‑én benyújtották a jelen fellebbezést.
27. A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
– semmisítse meg a megtámadott határozatot;
– a Bizottságot kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.
28. A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:
– utasítsa el a fellebbezést;
– a fellebbezőket kötelezze a költségek viselésére.
29. Fellebbezésük alátámasztására a fellebbezők négy jogalapra hivatkoznak:
– az 1151/2012 rendelet 7. és 13. cikkének megsértése
– az 1151/2012 rendelet 49., 50. és 52. cikkének megsértése;
– az 1151/2012 rendelet 50. cikkének, valamint a megfelelő ügyintézés általános elvének megsértése.
– az 1151/2012 rendelet 7. és 13. cikkének, valamint a Törvényszék által végzett értékelés keretében az indokolási kötelezettség megsértése.
30. A Bíróság az említett négy közül az első kettő jogalappal kapcsolatban tartotta szükségesnek indítvány ismertetését. A vizsgálatot a második jogalappal kezdem, amely álláspontom szerint az észszerűség szempontjából elsőbbséget élvez, mivel a Bizottság hatáskörét érinti, majd ezt követően a határozatának érdemi részét vizsgálom.
V. A második fellebbezési jogalap
A. A felek érvei
31. A fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék megsértette az 1151/2012 rendelet 49. és 50. cikkében a nemzeti hatóságok és a Bizottság viszonyában az OFJ bejegyzési eljárásra előírt hatáskörmegosztást.(12)
32. A fellebbezők álláspontja szerint a Bizottság a bejegyzési eljárásban korlátozott mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, és kizárólag a nemzeti hatóságok által továbbított OFJ iránti kérelem formai helyességének ellenőrzésére, valamint annak elemzésére van lehetősége, hogy e hatóságok az eljárás nemzeti szakaszában követtek‑e el nyilvánvaló hibát.
33. A Bizottság vitatja ezen érvelést, és megerősíti a Törvényszék által a megtámadott ítéletben alkalmazott érvelés és megoldás helytállóságát.
B. Értékelés
34. Az OFJ bejegyzése összetett közigazgatási eljárás keretében történik a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok és a Bizottság közreműködésével. Ezt emeli ki az 1151/2012 rendelet (58) preambulumbekezdése.(13)
35. Az OFJ-k bejegyzési eljárásának(14) első, nemzeti szakaszát az 1151/2012 rendelet 49. cikke szabályozza. E szakasz az OFJ bejegyzése iránti kérelemmel indul, amelyet az érintett termék előállítóinak csoportosulása nyújt be azon tagállam hatóságaihoz, amelynek földrajzi területén az előállítási terület található.
36. A nemzeti hatóságnak a megfelelő eszközökkel meg kell vizsgálnia a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt‑e, és megfelel‑e az 1151/2012 rendelet érdemi feltételeinek.(15) A tagállamnak biztosítani kell a kérelem megfelelő közzétételét, valamint észszerű határidőt, amelyen belül minden, jogos érdekkel rendelkező és a tagállam területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy felszólalással élhet a kérelemmel szemben.(16)
37. A nemzeti hatóságok megvizsgálják a beérkezett felszólalásokat, és határoznak arról, hogy a kérelem megfelel‑e az 1151/2012 rendelet követelményeinek. Ha e vizsgálatuk eredménye pozitív, kedvező határozatot fogadnak el. E hatóságok kötelesek továbbá biztosítani a kedvező határozatuk alapjául szolgáló termékleírás közzétételét, és az ahhoz való elektronikus hozzáférést.(17) Ezen túlmenően a tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen.(18)
38. A nemzeti hatóság kedvező határozata esetén a nemzeti szakasz az OFJ bejegyzése iránti kérelem dokumentációjának és a beérkezett elfogadható felszólalásoknak(19) a Bizottsághoz való benyújtásával zárul.
39. Az OFJ‑k bejegyzése iránt harmadik országokból származó kérelmek esetében észszerű módon nincs nemzeti szakasz. Az eljárás a Bizottság előtt zajlik, amelynél a teljes döntéshozatali jogkör összpontosul.(20)
40. Az OFJ bejegyzési eljárásában az 1151/2012 rendelet 50. cikke által szabályozott európai szakasz a nemzeti határozat kézhezvételét követően a Bizottság által végzett azon vizsgálattal kezdődik, hogy a kérelem megalapozott‑e, és megfelel‑e az OFJ‑re vonatkozó feltételeknek.
41. Ha e vizsgálat (amelynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot) eredményeként a Bizottság úgy ítéli meg, hogy „a bejegyzés feltételei nem teljesültek”, elutasítja az OFJ bejegyzése iránti kérelmet.(21) Ha viszont elfogadja a kérelmet, a Hivatalos Lapban (HL) közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást.(22)
42. A HL‑ben való közzétételt követően bármely tagállam vagy harmadik országok hatósága, valamint bármely olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást nyújthat be. A Bizottság továbbítja a felszólalást a kérelmet benyújtó tagállam hatósága részére,(23) és a felszólalás megerősítése esetén eljárás indul.(24)
43. Ha nem érkezik felszólalás (illetve indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat), a Bizottság az OFJ bejegyzéséről szóló határozatot hoz. A Bizottság ugyanígy jár el, ha az indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat beérkezését követően az 1151/2012 rendelet 51. cikkének (3) bekezdésében említett konzultáció során megállapodás születik. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, a Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogad el az OFJ bejegyzése céljából.(25)
44. Mindenesetre az OFJ bejegyzési aktusokat és az elutasító határozatokat közzé kell tenni a HL‑ben.(26)
45. A Bíróság ítélkezési gyakorlatában már nyílt alkalom az említett összetett közigazgatási eljárás jellemzőinek körvonalazására. A bankunió keretében működő összetett eljárásoktól eltérően(27) (amelyek nemzeti szakasza csupán az előkészítése a döntési jogkört az uniós intézménynél vagy szervnél összpontosító európai szakasznak) az OFJ bejegyzési eljárás nemzeti szakaszának önálló létjogosultsága van, mivel a nemzeti hatóságok harmadik személyekre nézve joghatással bíró (és nem csupán előkészítő) határozatokat hoznak, amelyeket a nemzeti bíróságok felülvizsgálhatnak.
46. A GAEC Jeanningros ítéletében(28) a Bíróság egységesítette az OFJ bejegyzési eljárások nemzeti szakaszára vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Különösen hangsúlyozta, hogy az adott tagállam hatóságai e nemzeti szakaszban különleges és önálló döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek.
47. A Bíróság szerint „az 1151/2012 rendelet hatáskörmegosztási rendszert vezet be abban az értelemben, hogy a Bizottság csak akkor hozhat valamely elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzéséről szóló határozatot, ha az érintett tagállam erre irányuló kérelmet nyújtott be hozzá, és ilyen kérelmet csak akkor lehet benyújtani, ha e tagállam ellenőrizte, hogy az indokolt. E hatáskörmegosztási rendszer különösen azzal magyarázható, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése előfeltételezi annak ellenőrzését, hogy bizonyos feltételek fennállnak, ami nagymértékben megköveteli az említett tagállamra jellemző olyan sajátos tényezők alapos ismeretét, amelyek vizsgálatára leginkább e tagállam illetékes hatóságai képesek.”(29)
48. Az említett ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti hatóság jogosult ellenőrizni az OFJ bejegyzési eljárását, amit többek között(30) az alábbi indokok alapoznak meg:
– A terméket előállító csoportosulásoknak az eljárást kötelezően annak a tagállamnak az illetékes hatósága előtt kell kezdeményezniük, amelynek területére az OFJ vonatkozik. E csoportosulások a kérelmüket nem nyújthatják be közvetlenül a Bizottsághoz.
– A nemzeti hatóságoknak kell megvizsgálniuk, hogy a javaslat teljesíti‑e az 1151/2012 rendelet alapvető követelményeit, hiszen ők vannak a leginkább birtokában azoknak a részletes ismereteknek, amelyek az OFJ oltalomra pályázó termékek sajátosságainak ellenőrzéséhez szükségesek.
– A nemzeti hatóság rendelkezik hatáskörrel az OFJ bejegyzése iránti kérelem elfogadására vagy elutasítására az eljárás nemzeti szakaszában. Az ő kezében van tehát a döntés, hogy az eljárás további szakaszát a kérelem Bizottság részére történő továbbításával megnyitja, vagy sem. A nemzeti hatóság kedvező határozatának hiányában a Bizottság nem jegyezhet be OFJ‑t.
– A nemzeti hatóság a Bizottsághoz az OFJ bejegyzése iránt benyújtott kérelmet annak bejegyzéséig visszavonhatja.
49. Mivel ezen összetett eljárás nemzeti szakaszának ellenőrzésére a nemzeti hatóság jogosult, e hatóság határozatai nem pusztán a Bizottság későbbi határozatának előkészítő aktusai, hanem tartalmilag önállóak, és joghatásokat váltanak ki az OFJ‑t kérelmezők számára. Ezért a Bíróság elfogadja a nemzeti hatóságok OFJ bejegyzése tárgyában hozott határozatainak a nemzeti bíróságok általi felülvizsgálatát.(31)
50. A fellebbezők szerint az eljárás nemzeti szakaszának létjogosultsága olyan mértékig gyengíti annak európai szakaszát, hogy a Bizottságnak arra kellene szorítkoznia, hogy a nemzeti hatóság által benyújtott ügyirat teljességét és azt ellenőrizze, hogy e nemzeti hatóság nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát.
51. E feltevésből kiindulva a fellebbezők azt állítják, hogy mivel a Törvényszék a megtámadott ítéletben nem vette figyelembe, hogy az eljárás európai szakasza ilyen szűk mérlegelési mozgásteret biztosít a Bizottság számára, tévesen alkalmazta a jogot az 1151/2012 rendelet 49. és 50. cikkének értelmezése során.
52. Ezzel szemben úgy vélem, hogy a Törvényszék semmilyen tekintetben nem alkalmazta tévesen a jogot.
53. A Bizottság a nemzeti hatóságok által benyújtott kérelmeket megvizsgálja, „hogy meggyőződjön egyrészt arról, hogy nem tartalmaznak nyilvánvaló hibákat, másrészt pedig arról, hogy mind az uniós jogot, mind a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli felek érdekeit kellő mértékben figyelembe vették.”(32)
54. Az 1151/2012 rendelet 50. cikkének (1) bekezdése megerősíti, hogy a Bizottság „a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 49. cikk értelmében általa kézhez kapott kérelem megalapozott‑e, és megfelel‑e az adott rendszer feltételeinek.” E vizsgálat eredményeként a Bizottság elutasíthatja a kérelmet, ha „úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesültek” (a rendelet 52. cikkének (1) bekezdése).
55. Bár az 1151/2012 rendelet nem határozza meg a „megfelelő eszközökkel” végzett vizsgálatot, e rendelet említett rendelkezéseiből világosan kitűnik, hogy e vizsgálat elvégzése során a Bizottságot nem köti a nemzeti hatóságok értékelése, és önálló mérlegelési mozgástérrel rendelkezik. A Törvényszék a megtámadott ítéletben (44. pont) ezt helyesen állapította meg.
56. Az eljárás európai szakaszában a Bizottságnak három elemet kell ellenőriznie, amelyek mindegyike saját logikát követ:
– a nyilvánvaló hibák hiánya az OFJ bejegyzése iránti kérelemnek a tagállami hatóságok általi feldolgozása során;
– a nem a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamhoz tartozó érintett és érdekelt felek érdekeinek tiszteletben tartása.(33)
– a nemzeti hatóságok által továbbított OFJ bejegyzése iránti kérelemben az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek való megfelelés.
57. A Bizottság tehát először is jogosult felülvizsgálni a nemzeti hatóságok által az OFJ bejegyzési eljárás nemzeti szakaszában elkövetett nyilvánvaló hibákat. Ez észszerű, mivel e hatóságok e szakaszban érdemi határozathozatali jogkörrel rendelkeznek, a nemzeti bíróságok felülvizsgálata alatt.
58. A Bíróság azon hivatkozása (a GAEC Jeanningros ítélet 25. pontjában), hogy a Bizottság „korlátozott vagy nem létező mérlegelési mozgástérrel” rendelkezik a termékleírás módosítására és az OFJ bejegyzésére irányuló eljárásokban, a Törvényszék helyes megállapítása szerint az eljárás nemzeti szakaszára vonatkozik.(34) A Bíróság más ítéleteiben szereplő érvelést is ebben az értelemben kell értelmezni.(35)
59. Ezen eljárások európai szakaszában azonban a Bizottság – amint azt a Törvényszék megállapítja –(36) önálló mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, és nem köti a nemzeti hatóságok értékelése. A Bizottság a feltételek teljesülésének értékelése alapján engedélyezheti vagy elutasíthatja valamely OFJ bejegyzését.
60. A Bizottság önálló döntéshozatali jogköre az eljárás európai szakaszában túlmutat a kérelem nemzeti feldolgozása során elkövetett formai és nyilvánvaló hibák ellenőrzésén. A Bizottságnak teljes körűen elemeznie kell a nemzeti hatóságok által jóváhagyott bejegyzési kérelmet annak ellenőrzése érdekében, hogy megfelel‑e az 1151/2012 rendelet követelményeinek.
61. E teljes körű elemzés alapján dönthet úgy a Bizottság, hogy a nemzeti hatóságok által elfogadottól eltérő határozatot hoz. A jelen ügyben részben ez történt.(37)
62. A Bizottság jogköre a más tagállamokból származó érdekelt felek által az OFJ bejegyzésével szemben benyújtott nemzetközi felszólalások feldolgozására és elbírálására (az 1151/2012 rendelet 51. cikke) alátámasztja önálló jogkörét a bejegyzési kérelmek elbírálása tekintetében.(38)
63. Hasonlóképpen, az OFJ‑k tekintetében az 1151/2012 rendelet által bevezetett bejegyzési feltételek egységes alkalmazása megköveteli, hogy az eljárás európai szakaszában a Bizottság önálló jogkörrel rendelkezzen a tagállamok hatóságai által követendő egységes gyakorlat meghatározására. A Bizottság ezen önálló döntéshozatali jogköre hiányában az OFJ bejegyzési feltételek tagállamonként eltérő alkalmazásának jelentős kockázata állna fenn.
64. Az eljárás európai szakasza nem rendelkezne önálló létjogosultsággal, ha a Bizottságnak követnie kellene a nemzeti hatóságok értékelését, és nem utasíthatná el az e hatóságok által jóváhagyott bejegyzési kérelmeket. Megszűnne az 1151/2012 rendelet által bevezetett OFJ bejegyzési eljárás valódi összetett eljárás jellege, ha annak európai szakaszát a Bizottság jogkörének drasztikus csökkentésével csorbítanák.
65. Következésképpen a Törvényszékhez hasonlóan magam is úgy vélem, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezik annak ellenőrzésére, hogy az OFJ bejegyzése iránt a nemzeti hatóságok által továbbított kérelem megfelel‑e az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek. Következésképpen a második jogalapot el kell utasítani.
VI. Az első fellebbezési jogalap
A. A felek érvei
66. A fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék jogellenesen kiegészítette az OFJ bejegyzésének az 1151/2012 rendelet 5., 6. és 7. cikkében meghatározott feltételeit azon követelménnyel, hogy az OFJ‑ként való bejegyzési kérelemben foglalt elnevezés nem sértheti az említett rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott félrevezető utalással szembeni védelmet.
67. A fellebbezők értelmezése szerint a megtámadott ítélet (29. és 30. pontja) helyesen állapítja meg, hogy az 1151/2012 rendelet 13. cikke nem a bejegyzésre, hanem a bejegyzett elnevezések oltalmának terjedelmére vonatkozik, ennélfogva „önmagában nem képezheti a bejegyzés iránti kérelem elutasításának jogalapját.”
68. A Törvényszék azonban eltért e megállapítástól, és a megtámadott ítélet 32‑40. pontjában több tekintetben tévesen alkalmazta a jogot:
– Először is a Törvényszék elfogadta a Bizottság hatáskörét az 1151/2012 rendelet 13. cikkének alkalmazására, miközben e cikk (3) bekezdése az említett hatáskört a tagállamok számára tartja fenn.
– Másodszor, az 1151/2012 rendelet 7. cikke csak az elnevezésnek a kereskedelmi vagy köznyelvben való használatát követeli meg, ami objektív tényállási elem, amelynek jogszerűsége nem függ a Bizottság szubjektív értékelésétől. Az említett rendelet 13. cikke nem a bejegyzési eljáráshoz tartozik.
– Harmadszor, a Törvényszék által (a megtámadott ítélet 38. és 39. pontjában) elfogadottakkal ellentétben a Bizottságnál nem fellelhetők a nemzeti hatóságok rendelkezésére álló eszközök, a helyi hagyományok, fogyasztói szokások, történelem és kultúra, valamint az ügyiratban szereplő tények alapos ismerete. Ez utóbbiak a jelen ügyben éppenséggel kizárták a félrevezető utalás kockázatát.
69. A Bizottság vitatja ezen érveket, és az 1151/2012 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 13. cikke (1) bekezdése b) pontjának együttes alkalmazását támogatja, amelyet a Törvényszék is jóváhagyott. Az együttes alkalmazásra első alkalommal kerül sor, tekintettel a vitatott OFJ‑k bejegyzése iránti kérelmekkel kapcsolatban előállt helyzet sajátosságaira.
B. Értékelés
70. A Bizottság által említett helyzet sajátossága olyan tények sorozatából fakad, amelyre fontos emlékeztetni:
– A „Jambon sec de Corse”/„Jambon sec de Corse - Prisuttu”, a „Lonzo de Corse”/„Lonzo de Corse - Lonzu” és a „Coppa de Corse”/„Coppa de Corse - Coppa di Corsica” elnevezések 2014. május 28. óta a vonatkozó rendeletek alapján OEM‑ként be vannak jegyezve.
– Az említett rendeletekben egy 2017. április 27‑ig tartó átmeneti időszakot biztosítottak egyes korzikai székhelyű és ezen elnevezéseket használó vállalkozások számára, hogy továbbra is a termékleírásban előírtaktól eltérő jellemzőkkel rendelkező termékeket állítsanak elő.
– Így lehetővé tették az érintett előállítók számára a termékleírás követelményeihez való alkalmazkodást, vagy ennek hiányában a használt kereskedelmi megnevezés módosítását.
– Az átmeneti időszak alatt e vállalkozások 2014‑ben „Jambon sec de l’Île de Beauté”, „Lonzo de l’Île de Beauté” és „Coppa de l’Île de Beauté” elnevezéssel hoztak létre termékeket és azokat 2015‑től forgalmazzák.
– A francia hatóságok 2015 és 2017 áprilisa között eltűrték a 2014‑ben bejegyzett három OEM és az ugyanazon korzikai szalámifajtákra utaló három elnevezés együttes fennállását.
– Az átmeneti időszakban kedvezményezett vállalkozások a francia hatóságokhoz a „Jambon sec de l’Île de Beauté”, a „Lonzo de l’Île de Beauté” és a „Coppa de l’Île de Beauté” elnevezések OFJ‑ként történő bejegyzése iránti kérelmeket nyújtottak be, amelyeket 2018. augusztus 17‑én, vagyis olyan időpontban továbbítottak a Bizottságnak, amikor az átmeneti időszak lejárta után az említett elnevezések használata már nem volt jogszerű.
– A francia hatóságok jóváhagyták e három bejegyzési kérelmet azon értelmezést követve, hogy nem tartalmaznak félrevezető utalást a bejegyzett OEM‑ekre.(39) Azzal érveltek, hogy: (i) a két termékcsoport (azaz a bejegyzett OEM‑ek és a bejelentett OFJ‑k) egyértelműen különbözik egymástól a nyersanyagok (fajták, hasított test súlya), a leírások, az előírások, a termelési mennyiségek és az értékesítési árak tekintetében; (ii) az elnevezések és azok kiejtése kellően eltér egymástól, nem áll fenn azonos alakúság, továbbá a kérdéses jelzések (OEM és OFJ) különbözők;(40) (iii) a termékek és az elnevezések közötti különbségekre, valamint a példákra tekintettel a fogyasztók teljes mértékben tisztában vannak az OEM‑ként bejegyzett termék és az „Île de Beauté” elnevezéssel forgalmazott termék közötti minőségbeli különbséggel; (iv) az „Île de Beauté” kifejezést tartalmazó három elnevezés és a „Corse” szót tartalmazó, azonos földrajzi területet lefedő három elnevezés „kellően megkülönböztethető” egymástól.
– A Bizottság azonban a megtámadott határozatban elutasította a francia hatóságok érveit és a három OFJ bejegyzését, mivel álláspontja szerint ezen elnevezések potenciálisan a hasonló termékre már bejegyzett elnevezésekre utaló elnevezések, ami azt jelenti, hogy nem teljesülnek a bejegyezhetőségnek az 1151/2012 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételei.
– Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az OFJ bejegyzése iránti három kérelemben szereplő elnevezéseket a kereskedelmi vagy köznyelvben az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjának megsértésével használták. A kérelmek ezért nem felelnek meg a bejegyezhetőség említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeinek.
71. Helyesnek tűnik számomra a Bizottság érvelése, amelyet a Törvényszék a megtámadott ítéletben jóváhagyott, és nem osztom a fellebbezők által az első jogalapjuk alátámasztására felhozott érveket.
72. Az 1151/2012 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az OFJ‑nek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak: „az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék megnevezésére hagyományosan használtak vagy használnak.”
73. Már kifejtettem, hogy az OFJ bejegyzési eljárásának európai szakaszában a Bizottság feladata, hogy elutasítsa a kérelmet, ha a szükséges feltételek nem teljesülnek. E feltételek egyike az, hogy a termékleírásnak tartalmaznia kell a terméknek a kereskedelemben jogszerűen használható elnevezését.
74. Az elnevezés használata jogellenes, ha sérti a félrevezető utalással szemben az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában biztosított védelmet. E rendelkezés szerint „a bejegyzett elnevezések [...] [oltalmat élveznek] bármilyen visszaélés[sel], utánzás[sal] vagy félrevezető utalás[sal szemben], még abban az esetben is, ha a termékek vagy szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve [...]”.
75. Amint arra a megtámadott ítélet (a 36. és 37. pontjában) helyesen rámutat, valamely OFJ annak ellenére történő bejegyzése, hogy az félrevezetően egy már bejegyzett OEM‑re utal, megfosztaná hatékony érvényesülésétől az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában biztosított oltalmat. Ha ezen elnevezést OFJ‑ként bejegyzik, az OEM‑ként korábban bejegyzett megjelölés már nem élvezheti az említett rendelkezésben előírt oltalmat. Tehát az OFJ bejegyzése iránti kérelem termékleírása nem tartalmazhat olyan elnevezést, amely félrevezetően utal a korábban bejegyzett OEM elnevezésére.
76. A fellebbezők előadják, hogy az 1151/2012 rendelet 13. cikke megsértésének ellenőrzése a nemzeti hatóságok feladata, és nem a Bizottságé. Nem értek egyet ezen érveléssel, mivel álláspontom szerint:
– Az 1151/2012 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése mindössze azt mondja ki, hogy a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az OEM vagy OFJ jogszerűtlen használatának megakadályozására vagy megszüntetésére, ami magában foglalja az azokra utaló elnevezések tiltását is.(41)
– E rendelkezésben ugyanakkor nincs olyan utalás, amely gátolná a Bizottságot a korábban bejegyzett elnevezésekre félrevezető utalást tartalmazó megnevezések használatának megakadályozásában.
– A Bizottságnak az OEM‑ekkel és OFJ‑kkel való visszaélések megakadályozása érdekében fel kell lépnie a félrevezető utalással szemben, nemcsak a vásárlók, hanem a termék azon előállítói érdekében is, akik erőfeszítéseket tettek az e jelzésekkel jogszerűen ellátott termékek minőségének biztosítása érdekében.(42)
– Ezen értelmezés összhangban áll az 1151/2012 rendelet (19) preambulumbekezdésével: az oltalmat élvező elnevezésekhez kapcsolódó szellemitulajdon‑jogok Unió‑szerte való egységes tiszteletben tartásának biztosítása prioritást élvez.
77. A Bíróság szerint „az OEM‑ek és az OFJ‑k védelmi rendszere lényegében arra irányul, hogy – annak érdekében, hogy a minőség javítására irányuló valós erőfeszítéseket vállaló mezőgazdasági termelőket az erőfeszítésükért cserébe magasabb jövedelemhez juttathassa, és azok megakadályozhassák, hogy harmadik személyek a termékek minőségének köszönhető hírnevét jogellenesen kihasználják – a fogyasztók számára biztosítsák, hogy a bejegyzett elnevezéssel ellátott mezőgazdasági termékek meghatározott földrajzi területről való származásuknál fogva egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, és így földrajzi származásuknak köszönhetően minőségi garanciát nyújtanak.”(43)
78. Az 1151/2012 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a félrevezető utalásra vonatkozó tilalom célja annak megakadályozása, hogy más termelők jogellenesen kihasználják a már bejegyzett OEM‑ek és OFJ‑k hírnevét.
79. A Bíróság szerint a félrevezető utalás fogalma „olyan helyzetet takar, amikor valamely termék megjelölésére használt megjelölés magában foglalja az oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy OEM egy részét, oly módon, hogy a fogyasztónak a termék neve láttán az ezen árujelzővel vagy megjelöléssel ellátott termék képe jut az eszébe referenciaképként.”(44) Lényeges, hogy a fogyasztó kellően közvetlen és egyértelmű kapcsolatot teremtsen a szóban forgó termék megjelölésére használt kifejezés és az OFJ között.
80. A „félrevezető utalás” fogalmával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat(45) főként a védjegyekkel, illetve az OEM és OFJ oltalom alá tartozó elnevezésekkel kapcsolatos előzetes döntéshozatal iránti kérelmek megválaszolása nyomán szilárdult meg. Kevesebb azonban a Törvényszék ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket elbíráló olyan határozat, amely értelmezi (és alkalmazza) e fogalmat.
81. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy egy új megkülönböztető jelzés (adott esetben az OEM vagy OFJ iránti kérelem) már oltalom alatt álló elnevezésre való utalása tekintetében a Törvényszék által tett elfogadó vagy elutasító megállapítások „ténybeli jellegűek” és főszabály szerint nem kifogásolhatók a fellebbezésben.(46)
82. Ennek alapján nem fogadható el a fellebbezők kritikája, miszerint a Törvényszék megerősítette a Bizottság azon feltevését, hogy a jelen ügyben félrevezető utalásról van szó. Ez ugyanis olyan ténykérdés, amelyben a Törvényszék mondja ki a végső szót, és fellebbezés keretében nem felülvizsgálható.
83. Ha a Bíróság arra jut, hogy az e részletre vonatkozó érvelés fellebbezés útján felülvizsgálható, akkor egyetértek a Törvényszék azon megállapításával, hogy fennállt a megtámadott határozat alapjául szolgáló félrevezető utalás.
84. A kereskedelemben 2015 óta használt, vitatott elnevezések az OEM‑ekével azonos földrajzi területre (Korzika szigetére) vonatkoznak. Az „Île de Beauté” szószerkezet olyan bevett kifejezés, amely a francia fogyasztó számára Korzika szigetét jelöli.(47) Bár nincs szó teljesen vagy részben azonos alakú elnevezésekről,(48) rokon értelműség áll fenn, és nem kizárható a félrevezető utalás, amelynek nem feltétele a hangzásbeli hasonlóság.
85. Az OFJ‑ként bejegyeztetni kívánt elnevezést viselő termékek és a már oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező termékek közötti minőségbeli különbségeket a címkén nem emelik ki, és azok csak a különösen tájékozott vásárlóközönség számára ismertek. E különbségek az OFJ‑k alá tartozó termékek gyengébb minőségére és a termőterülettel való gyengébb kapcsolatra utalnak.(49) Objektív tanulmányok és felmérések hiányában a fogyasztók megítélése nem elegendő a kérelmezett OFJ‑knek a bejegyzett OEM‑ekhez képest megkülönböztető önállósága megerősítéséhez.(50)
86. Végezetül a fellebbezők azt állítják, hogy a megtámadott ítélet megakadályozza a különböző típusú elnevezések együttes fennállását hasonló áruk vonatkozásában, ugyanazon a területen.
87. Bár a Törvényszék a megtámadott ítéletben kifejezetten ezen érvről nem határozott, ugyanakkor elemezte az OEM‑ek és OFJ‑k együttes fennállásának(51) eseteit, és véleményem szerint semmilyen tekintetben nem alkalmazta tévesen a jogot az e kérdéssel kapcsolatos érvelésében. A fellebbezők által az OEM és az OFJ együttes fennállása vonatkozásában említett példákat egyrészt azóta már hatályon kívül helyezett szabályok alapján (a „Corse/Vin de Corse” OEM és az „Île de Beauté” OFJ), másrészt a földrajzi jelzések uniós oltalomrendszerének hatálybalépése előtt fogadták el (az „Aceto balsamico tradizionale di Modena” OEM és az „Aceto Balsamico di Modena” OFJ).
88. Az 1151/2012 rendelet rendszere alapján főszabály szerint ki kell zárni két hasonló elnevezés együttes fennállását ugyanazon termékek és ugyanazon terület vonatkozásában, mivel az említett rendelet által a korábbi OEM számára nyújtott oltalmat a későbbi OFJ gyengítené, csorbítva annak hírnevét.
89. Összefoglalva, az első jogalapot szintén el kell utasítani.
VII. Költségek
90. Mivel a jelen indítvány csak két fellebbezési jogalapot érint és a többi jogalapra nem tér ki, nem tudok határozni arról, hogy a fellebbezőket kell‑e kötelezni a költségek viselésére.
VIII. Végkövetkeztetések
91. Tehát azt javaslom a Bíróságnak, hogy utasítsa el a Törvényszék 2023. július 12‑i Cunsorziu di i Salamaghji Corsi – Consortium des Charcutiers Corses és társai kontra Bizottság (T‑34/22, EU:T:2023:386) ítéletével szemben felhozott első és második fellebbezési jogalapot.